Ez a téma mindig is foglalkoztatott. Vajon egy bérből élő átlagembernek mennyi pénz marad abból az öszegből, amit a cég rászán, és mennyit tart meg magának az állambácsi.



Számoljunk utána a dolgoknak. Számításaimhoz egy alsó-középkategóriás keresetet veszek, ez legyen 250 000 Ft bruttó .
Vannak akik ennél jóval többet, vannak akik ennél jóval kevesebbet keresnek, abban viszont mindenki egyetért, hogy ez még nem hogy családi ház megvásárlására, de fenntartására sem elég.

Szóval ezt a kersetet tekintve, ennek a bérnek a nettója, mindenféle egyéb juttatástól eltekintve, 143 250 Ft.(Egy 2006-os kalkulátorral számolva, azóta kevesebb)

Ezt a képletet mindenki ismeri ugyebár, viszont arról már nagyon kevés alkalkalmazott tud, hogy a cége utána még 40% adót a bruttó alapján befizet, nézzük ezeket tételesen.

Munkáltató által, bruttó jövedelem után fizetendő adók (2007):
21 % nyugdíj járulék,
8 % egészségbiztosítási járulék,
11 %-os egészségbiztosítási járulék két részre tagozódik, 7 % természetbeni és 4 % pénzbeli egészségbiztosítási járulékra.

Azaz szumma 40% járulék, ez 250 000 Ft bruttó bér esetén kerek 100 000 Ft + költséget jelent.

Összesítve, ha mi 140 000 Ft körüli nettót keresünk, akkor a cégünknek körülbelül 350 000 Ftba kerülünk.

Ez mind szép és jó, de itt nincs vége az adónak .

A Nettó bérből a szerencsétlen adózó még további 20% Általános forgalmi adót fizet, ami az esetek nagy részében rajta van a termékeken, persze vannak kisebb áfakulcsú termékek, de azokkal most nem számolok.
Kedvenc adóm, az autók regisztrációs adóján lévő ÁFA, vicces nem? Ugyanis az autó nettó árába a regisztrációs adót is beleszámolják, majd arra kell Áfát számolni, így a regisztrációs adóra is kell még 25% áfát fizetnünk.

RÖHEJES!

Visszakanyarodva a gondolatmenethez, szerencsétlen adózó a 144 000 Ft körüli nettó béréből 120 000 Ft valódi értéket tud vásárolni, és akkor még se vizitdíjat, se haláladót se hasonlókat nem számoltam.
Azaz a cég mondjuk nagylelkűen szán ránk 350 000 Ft -ot, amiből mindössze 120 000 Ft marad mire elkölthetjük, mi pedig szidjuk szerncsétlen munkaadót, hogy miért ad ilyen keveset.
Kérdéses még az, hogy a maradék havi 230 000 Ft-ból vajon megkapjuk-e a megfelelő szolgáltatást, vajon tényleg kapnak-e a rászorulók, épülnek-e az utak, minőségi-e az egészségügy, kapunk-e nyugdíjat és sorolhatnám...

Remélem a gondolatmenet érthető, de főképp elgondolkodtató.

Egy következő cikkemben leírom, hogy a vállalkozóknak milyen adóelőnyeik lehetnek alkalmazottakkal szemben, higgyék el érdekes lesz.

Ja és még valami, ez a cikk politikai helyzettől független, nem szeretnék politikai vitát nyitni a témából, én amúgy sem foglalok állást senki mellett, pusztán gondolataimat közvetítem.

Érdekes gondolatok jutottak minap eszembe.

Többször is tapasztaltam, hogy rengeteg ember van aki munkahelyi ebédelést kénytelen valamilyen alacarte étkezdében végezni.
Bizony ha normálisan megpakolja az ebédet, leves, savanyúság, második, üdítő st, 1000- 1500 Ft körüli összeg is kijön egy alkalomra.



Mi történik akkor, ha bizonyos kényelmi dolgokat elhagyunk , mint például üdítő, savanyúság, leves stb, netán olcsóbb ételt veszünk? Valójában semmi, mert ugyanúgy jollakunk, szomjunkat vízzel pedig mégtjobban oltjuk, azaz fogyasztásunk ezen része teljesen felesleges számunkra.
Elkezdtem számolni, mi történne, ha ezt a felesleges összeget mondjuk befektetnénk 20 éven át, ez körülbelül legyen napi 500 ft. Megdöbbentő számok jöttek ki!

Az egyszerűség kedvéért, számoljunk napi 500 Ft-al, kerekítsünk 30-napra, azaz havi 15 000 Ft-ra. (Elképzelhető hogy hétvégen olcsóbb megoldást találunk az étkezésre, de ez nem mindig igaz, mert tegyük fel néha étterembe megyünk, ezért merek havi 30 nappal számolni )
Egy közepes teljesítményű befektetéssel átlag évi 12% nettó kamat elérhető, és teljesen racionális. Ezzel az évi 180 000 Ft-os befektetéssel számolva, Dr Tóth András kalkulátorát használva 14.526.000 Ft összeg jön ki kamatokkal együtt 20 év alatt.
Ez megdöbbentő számomra, főleg az, hogy mindössze annyit csináltunk, hogy mondjuk ebédünket 1000 Ft helyett 500 ft-ból oldottuk meg minden nap. Szóval tényleg minimális összegekből jött ki, ráadásul ez vidéken egy igen komoly lakás ára, Budapesten egy 1,5 szobás lakás ára.

Azaz 20 év alatt egy lakás árát esszük meg pluszban, teljesen feleslegesen!

Na jó, mondhatnánk azt is, hogy akkor 20 év múlva nem fog ennyit érni az a bizonyos 14.526.000 Ft. Jogos a feltételezés, viszont mivel azt mondtuk, hogy az ebéd árának felét szánjuk rá a befektetésre, az az inflációval együtt fog emelkedni, mivel az ebédárak is infláció követőek. Tehát ez jelenértékben fog ennyit érni, ha követjük a képletet.A Számolás érdekessége az is, hogy mindössze 1 ember fogyasztását vizsgáltam.