Ahogy a Bon Bon nagyon jól megénekelte, valamiért az emberek hihetetlen sok felesleges dolgot vesznek. Ha nem is 3 elefántot lila erkéllyel, de rengeteg dolgot vesznek amit valójában csak a vásárlás öröme miatt vesznek.


Persze ez alól én sem vagyok kivétel, néha beleesek felesleges dolgokba, múltkor láttam a gazdaságosban egy nyomkodható valamit, ami nyomásra fura alakot vett fel és elszíneződött. Ennél azért lehet látványosabb felesleg-költekezésbe belemenni, mivel ez mindössze 150 Ft volt. Sokszor nem gondolunk bele, hogy valamit akár 10 szeres áron veszünk, vagy esetleg valamit megveszünk, amire igazából nincsen szükségünk.

Erre van egy elviekben jó módszer, hogy hogyan tudjuk eldönteni, tényleg szükségünk van-e arra a valamire.
Felteszünk magunknak néhány kérdést:

Biztosan szükségem van erre?
A megélhetésemhez ez feltétlen szükséges?
Boldogabb életem lesz tőle?
Csak a vásárlása okoz örömet, vagy holnap, esetleg fél év múlva is fogok örülni neki?

Sok igen válasz esetén tényleg érdemes megvenni azt a valamit.

Sajnos napi párszáz forintos túlköltekezés hosszú távon igen nagy összegre duzzadhat fel, mint ahogy azt már megírtam egy másik cikkemben , milyen öszeg gyűlik össze napi 500 Ft-ból.

Túlzottan magas áron történő vásárlás akkor jön létre, amikor az ember ilyeneket mond magának:
- megengedhetem magamnak mert megérdemlem,
- majd következő hónapban kevesebbet költök, de most ezt megveszem fogyasztói hitelre,
- nem is olyan magas az a THM,
- ez ma akciós, holnap drágább lesz, ezért megveszem ma.

Gondolom nem árulok el titkot, hogy a globalizáció növekedésével, a kínaiak elözönlésével egyre olcsóbbak lesznek a termékek árai, legalábbis inflációval számolva biztosan. Tehát az, hogy holnap olcsóbban kapom meg azt a valamit, az igen esélyes.

Az embereket kétféleképpen lehet motiválni, amit a marketingesek, kereskedők nagyon jól is alkalmaznak.

Az egyik módszer, amikor valami iránt vágyat ébresztenek , és az illető a valamainek a megszerzéséért hajlandó fizetni. Ilyen például egy sima autóreklám, ahol mondjuk azt ecsetelik, milyen tuti ez az autó.

A másik pedig az, amikor valaminek az elvesztésétől való félelem mel motiválnak. Erre példa egy olyan reklám, vagy akár direktmarketing fogás amikor például valamit akcióznak.
Nézzünk egy életből vett jól működő példát: bemegy emberünk egy autószalonba, bár nem engedheti meg magának az új autót, csak kacérkodik a gondolattal. A kereskedő nagyon készségesen beülteti egy fullextrás autóba, ecseteli az előnyeit (hátrányai is vannak, azokat nem emeli ki), majd elmondja az éppen aktuális havi akciót. (Érdekes, bármikor mentem autókereskedésbe, mindig akció volt.) Ad neki 800 000 Ft kedvezményt, mondjuk egy 3,5 milliós autón, ekkor emberünk elgondolkodik hogy ez hihetetlen nagy pénz, és most ekkora kedvezményt kap valakitől, ennyi pénzt még egyben sosem tartott a számláján. A kereskedő pedig mondja, hogy csak hó végéig tudom biztosítani az ajánlatot, utána elveszik a 800 000 Ft-os kedvezmény.
Azaz azt csinálta, hogy adott valamit, majd az elvesztésével motiválta emberünket a kereskedő.
Ez a fajta motiváció sokkal erősebb, mint ha valamire vágyat ébresztünk. Az emberek sokkal többet hajlandóak tenni például azért, hogy a már megszerzett 100 000 Ft-ot ne veszítsék el, azzal szemben mint ha dolgozni kellene 100 000 Ft-ért.

Szóval ha egy kicsit átgondoljuk a dolgokat, elolvasunk pár könyvet az üzletkötők eszközeiről, könnyen lehet hogy több pénz marad a zsebünkben.

Először is szeretném leszögezni, hogy semelyik könyvkiadótól sajnos nem kapok jutalékot az ajánlásokért.

A rovatot azért nyitottam, mert nekem sokat segítenek bizonyos könyvek, a kiemelkedően jó könyvek pedig megérdemelnek egy ajánlást.

Bodo Schäfer - Út az anyagi függetlenséghez című könyve, nagyon jó kezdet mindenkinek az elinduláshoz, mégis hogyan jussunk előbbre.



Egyszerű logikus magyarázatok kal leírja, miért van az, ha többet keresnek az emberek, akkor sem gyarapodik a vagyonuk, ugyanúgy elköltik az összes pénzüket.

A könyv sokkal tárgyilagosabb mint az általam eddig olvasottak, konkrét terveket is bemutat, hogyan lehet elérni különböző eredményeket.

Bodo Schafernek egy híresebb gazdagodási szabálya például az, hogy legfeljebb két és fél havi nettó jövedelmünket fordítsuk autó vásárlásra . Ez két szempontból is jó ha belegondolunk, egyrészről nem fogjuk túlköltekezni magunkat autó miatt, hatalmas több éves hitelekbe belemenni, majd nyögni a fenntartási költségeket, valamint ez méginkább ösztönözni fog minket, hogy növeljük havi bevételeinket, mert csak akkor mehetünk jobb autóval.

Szerencsére most ezt nekem sikerült eddig betartanom, bár a magyar adórendszer eléggé ösztönözi a vállalkozókat a költekezésre, nem könnyű megállni.

Nagyon sok példája a Német gazdasági rendszeren alapszik, viszont sok megállja itt is a helyét.

Az anyagi függetlenség Schafer Úr definíciója szerint, egy olyan állomás az ember életében, amikor nem a munkájából él, hanem egy biztonsági tartalékból (mondjuk kb 100 millió Ft), aminek a kamatai fedezik az életszínvonalát. Nyilván ez mindenkinél más összeg, a könyvben konkrét számolási képletek vannak mindenki számára, hogy lépésről lépésre mit kell elérnie az anyagi függetlenség eléréséhez.

Azoknak ajánlom, akik:

- jelenlegi életükkel nem elégedettek anyagi szinten,
- hó végén sosem marad pénzük,
- konkrét képlet kell nekik, amit használnak, hogy kijöjjenek az anyagi gödörből (pl hiteltartozások)
- szeretnék megérteni, miért vannak gazdagok, látszatgazdagok, és szegényebbek

Végezetül néhány idézet a könyvből:

"Csak a pénzért soha ne kelljen olyasmit megtennünk, ami nem okoz örömet."

"Válassza ki kedvenc hobbiját, és erre építse fel karrierjét"

"Önt gondolkodásmódja tette azzá a sze4mélyiséggé, aki Ön ma. De ugyanezzel a gondolkodásmóddal már nem

lesz az az egyéniség, akivé a jövőben válni szeretne."

"Életünket csakis úgy tudjuk kézben tartani és irányítani, ha tudatos döntéssel megváltoztatjuk az

értékrendszerünket"

"... a felelősség áthárításával átengedjük az illetőnek a hatalmat is"

A pénz nem boldogít?


Ha valaki most azt várja tőlem, hogy megerősítést adjak arra, hogy boldogok a szegények, sajnos csalódni fog bennem.




Tény, hogy a pénz ömagában nem boldogít , viszont a hiánya biztos hogy boldogtalanná tesz .

Van egy bizonyos pénzszint, ami alatt az ember nem tud boldog lenni , mert folyamatosan azon aggódik, hogy miből fogom ezt meg azt a számlát, hitelt stb... kifizetni. Ez a pénzszint mindenkinél változó, ez általában a saját céljaidtól függ.

Ha megvizsgáljuk, hogy családokban legtöbbször miért megy a vita, az esetek 95%-ában a pénzre lehet visszavezetni. Az egészségi állapot is sajnos nagyon szoros kapcsolatban áll az olyan vagyonosodással, ahol megmarad az ember stresszmentessége. Nem a látszatgazdagokról beszélek (hitelautó, hitelház, havi 1 millás keresettel), hanem azokról, akik tényleg elérték a gazdagságot, akik tényleg azt csinálják amit szeretnek. Nekik valahogy az arcuk is kisimultabb, és kevesebb egészségügyi gondjuk van, táplálkozást is meg tudják oldani egészséges formában. Sajnos pont hogy a szegények az elhízottabbak, mert szinte egyetlen örömük az evés.

Gondoljunk át, mi mindent tennénk meg, ha most hirtelen hozzá jutnánk mondjuk 300 millió forinthoz.

Milyen házban élnél?
Mivel mennél haza?
Kikhez mennél haza?
Mi lenne az, amit milliomosként is csinálnál a jelenlegi tevékenységeid közül?
Vajon akkor is dolgoznál?
Milyen lenne belulrol a házad?
Ha lenne pénzed, sok is, kiknek segitenél?
Mennyi idot utazná, ha megtehetnéd hogy utazzál, és a pénz nem lenne akadály?
Hová?
Mennyi idot toltenel a szuleiddel-gyermekeiddel?

Érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon a nem anyagi boldogsághoz is kell pénz?

Például az a cél, hogy több időt töltsek gyermekemmel akár napközben is, csak akkor fog megvalósulni, ha van elég pénzem, hogy ne kelljen dolgoznom.

http://index.hu/tudomany/penz0827/

A pénz nem boldogít ?
A pénz boldogít?