Bevallom Egyetemistaként hibáztam, én is felvettem a diákhitelt. Sajnos szüleim anyagi helyzete nem állt túl jól, ezért munka mellett végeztem az Egyetemet, sőt még a diákhitelt is felvettem, hogy azért ne kelljen túl szűkösen élnem.



A világ azóta kicsit megváltozott, pénzügyi tanulmányaim során, az akkor kedvezőnek tűnő hitel, utólag igencsak átformálódott fejemben.

Azzal azért mindenki tisztában van, hogy ha felveszi, akkor nagy adóssággal kezdheti az életét, viszont azzal már kevesebben, hogy a diákhitel nem egy rugalmas valami, azaz minimális szociális és anyagi érzékenységgel van ellátva.

Egy pár példán elmagyarázom miről is beszélek. Ma magyarországon egy közepes budapesti diplomás kereset olyan brutto 400 000 Ft. Adók után, kerekítsük ezt nettó 220-as jövedelemre. A bruttó fizetés 7%-a 28 000 Ft. Ez még azt mondom elviselhető, de ha a következő évben valami közbejön, és tegyük fel a fizetés visszaugrik 300 000 Ft bruttóra, ami olyan 160 000 Ft nettó körüli összeg, a Diákhitel nem fogja módosítani az összeget, azaz akkor is havi 28 000 Ft-ot kell fizetni, fellebbezésnek helye nincs!
Márpedig egy havi 220 000 nettóra berendezkedett egyén általában havi 220 000 Ft-os folytonos kiadásai vannak, ez jelen esetben, ha nincs ki segítsen, bizonyos dolgok eladását, roszabb esetben elárverezését jelenti.

Nézzük az én esetemet.

A Diákhitel törvényei abszolút nincsenek felkészítve arra, ha valaki vállakozó, például EVA adóalany. Azt tudnotok kell, hogy a Diákhitel központ minden adózási privát adtodhoz hozzáfér, és nem te vallod be mennyit kerestél tavalyelött, egyszerűen kiküldi. Namármost egy Vállalkozó esetén ugye vannak bevételek, és bizonyos költségek. EVA adózási formát választó Diákhitel tartozással rendelkező egyén esetán, az áfával terhelt teljes bevételt veszik diákhitel törlesztő alapjául!!!
Ez pontosan azt jelenti, hogy megnézik mennyi számlát állított ki, hozzáadva az áfát, és az alapján állapítják meg a 7%-ot, a költségek, adók figyelembevétele nélkül.

Így lehet az, hogy nekem kiküldték az ünnepek között a diákhitel törlesztésemet, és elsőre úgy gondoltam hogy valami tévedés történt, és intézkedhetek.

A Diákhitel törlesztésemet megállapítótták a következőre: 64 423 Ft

Felhívtam őket, azt mondták ennyi, ha nem fizetem elveszik mindenem, amit el lehet venni, összeg módosításra nincs lehetőség .

Körülbelül 1 milliónyi diákhitelt vettem fel, amely pár éve alatt 1,5 millióra hízott, nézzük a jó oldalát, legalább hamar visszafizetem, mégha nyögvenyelős is lesz.

A legbosszantóbb dolog az egészben, hogy amikor a szerződést megkötöttem, akkor az a szabály volt életben, hogy a diákhitel kamata nem lehet nagyobb, mint a mindenkori banki alapkamat, ehhez képest 2007-ben közel 10% kamatot fizettem, a Bank alapkamat pedig 7,5 % volt. Aztán megnéztem a szerződésemet, természetesen a kamat a mindenkori szabályzat szerint van, amit ők önkényesen változtathatnak(törvényben gondolom). A MAGAS KAMAT sokkal roszabb dolog, mint a törlesztő részlet felemelése.

Egy átlagos szerződőnek 1,5 - 2 millió diákhitel tartozása lesz, vagy még több. Jelen esetben ez azt jelenti 2 millió Forint esetén ez közel havi 17 000 Ft-nyi kamatot jelent, azaz amennyiben havonta ekkora törlesztést fizetnek, pontosan ugyanannyi marad a tartozásuk, tehát nem csökken. Azaz, aki Bruttó 250 000 Ft alatt keres, adósságcsapdába kerül, erről a Diákhitel honlapján írnak részletesen.

Nézzük a Diákhitel jó oldalát. Bárkinek alanyi jogon megadják. A kamata jobb mint a szabad felhasználású hiteleké, bár roszabb mint egy jelzálog alapú szabad felhasználásúaké. Esélyt kapnak azok is, akik a karrierben hisznek, és nem lenne pénzük egyetemre. Mondjuk én inkább egy másodállást választanék utólag, higyjék el jobban járnak vele.

Én örülök hogy felvettem a diákhitelt, és nem bántam meg, bár nagyot hibáztam, de ha nem hibáztam volna, nem tudtam volna tanulni a hibámból. Most megfizetem az árát, ennyi, aki pedig akar, tanul az én esetemből. Én úgy döntöttem, a hitelt átütemezem, egy jobb kamatozású jelzálog alapú hitel törlesztésre, amiből kifizetem egyösszegben a diákhitelt, mindenkinek ezt ajánlom.

Nemrég Hollandiában, azon belül Hágában és Amszterdamban töltöttem pár napot. Ami legjobban megfogott az egészben, az az volt, hogy az embereknek nem az autó a legnagyobb örömük, mint pár sznob országban. Meglepő, de rengeteg 10 évnél idősebb autóval közlekedtek, ritka volt a drága fiatal autó, nem úgy mint nálunk. Mondjuk le merem fogadni, hogy nincsenek is eladósodva autók miatt, és főként készpénzre veszik.



Ami még megfogott, hogy a lakosság nagy része kerékpárral közlekedik, emiatt tényleg nem is volt túl nagy forgalom, és dugó, főként Hágában. Ami még érdekes volt, hogy hihetetlen szakadt bicajokkal közlekedtek, mountain bike nem volt, sőt verseny bringa is kevés, amolyan utcai használható, trekking bicajokkal mentek. Kb olyan mint nagyapáink bicaja. A vicc, hogy az 5 000 Ft-ot érő bicajukat vagy 10 000 Ft-os lánccal kötötték le.

A gondolat zseniális, hogy bicajjal kéne közlekedni, ezen én is elgondolkodtam. Egyetlen problémám, hogy Budapesten(valószínű vidéken is) nincsenek bicajutak megfelelő számban, kicsit veszélyes közlekedni vele. Viszont rengeteg időt lehet vele megspórolni, le merem fogadni az esetek többségében még gyorsabb a tömegközlekedésnél is, hiszen háztól házig visz.
Mellesleg ingyen van, és egy bicaj ára egy havi bérletből kijön. Az esős idő kényes egy kicsit, azt még nem tudom hogy lehet megoldani. Minden esetre elgondolkodtató, hogy fejlettebb országok már ilyen szinten vannak a kerékpározással, nekem nagyon tetszik ez a dolog, és amellett hogy rengeteget spórolunk, mozgunk is, no meg nem szennyezzük tovább a környezetet se.

Még egy-két érdekes kérdés a végére.
Vajon azért nem bicajoznak itt az emberek, mert nincs elég kerékpárút?
Vajon azért nem építenek több kerékpárutat, mert nem kerékpároznak elegen?

Minden esetre igény nélkül kerékpárutak sem épülnek, az biztos, úgyhogy én úgy döntöttem szerzek egy bicajt, tesztelem a használhatóságot, ha már időt nyerek vele, megérte, mert a világ legdrágább kincse az időnk, abból nincs sok.

Bizonyára mindannyian tudjuk, hogy a fluorid jótékony hatással van a fogak egészségére, viszont arról nem igazán szól a fáma, hogy a fluoridnak milyen egyéb élettani hatása van az élő szervezetekre.

Egy érdekes idézet, Eustace Mullins Oltásos gyilkolás című tényekre alapuló könyvéből:

"A fluoridos kezelés fő eleme egy mérgező vegyszer szódium-fluoride , amit jó ideje patkányirtásra használnak. Vajon e vegyszer ivóvizünkbe oldása is a rágcsálók elleni küzdelem része ? A fluoridot nem jegyzik az ivóvizünket mérgező anyagok között, mert eddig még minden kormányügynökség gondosan távol tartotta magát hatásának kivizsgálásától.

A szódium-fluoride alumíniumgyártási melléktermék és már régóta gondot okoz elhelyezése . Patkányméregkénti felhasználásán kívül semmire se jó, viszont roppant nehéz megszabadulni tőle, mert nagyon erős vegyület . Nem bomlik le és halmozódik, tehát minden pohár vízzel egy újabb parányi adagot raktározunk el belőle szervezetünkben . Így elég meglepő, hogy a U.S. Közegészségügyi Szolgálat volt az ivóvíz fluoridozási hadjárat fő támogatója.

Talán még emlékszünk az 50-es évekre, amikor washingtoni közegészségügyi hivatalnokok rendszeresen gyűléseken jelentek meg, ahol a jelenlevők nagy hévvel vitatták a fluorid előnyeit és hátrányait . E tisztségviselők kivétel nélkül a fluorid jótékony hatásáról biztosították a hallgatókat és az ivóvíz fluoridozását követelték . A fenntartás nélküli támogatás ellenére, egyetlen közegészségügyi hivatalnok sem tanulmányozta a fluorid hatását . A fluorid azonban még leglelkesebb támogatói szerint is csak 12 éves korig van jó hatással . Miért kell hát az egész ivóvíz hálózatot fluoridozni ? Vajon tudták-e ezen köztisztviselők, hogy mit csinálnak ? Bizonyára nem . Egyszerűen csak utasításokat követtek . De honnan jöttek ezek az utasítások?"

Az orvosaneten.hu portálon is igazolódni látszik a fluorid veszélye, van egy cikk a fluorid adagolási módszereiről .

Kiollóztam pár gondolatot dr. Szabó Beáta fog- és szájbetegségek szakorvosától:

"Nos, az igazság valahol félúton van. Egy biztos: a túlzott fluorbevitel valóban káros lehet, és ez különböző tünetekben nyilvánulhat meg"
"Összefoglalva azt mondhatom, hogy minden gyermeknél életkorát, táplálkozási szokásait és fogainak állapotát figyelembe véve kell határozni a fluoridbevitel szükségességéről és módjáról. Felnőtteknél meg merem kockáztatni, hogy (megfelelő) szájhigiéne és a rendszeres fogászati kontrollvizsgálat majdhogynem fontosabbak a fogszuvasodás és a fogágybetegség megelőzésében, mint a fluorid, hisz ahol nincs lepedék, ott nincs fogszuvasodás és gyulladás sem. A lepedék pedig mechanikai tisztítással távolítható el."

Azaz, a fluorid a fogak fejlődési szakaszában segídhet a fogaknak, késöbb sokkal többet ér a fogak tisztántartása mint a fluoridozás, a fluorid pedig mérgező vegyi anyag a szervezetre nézve, ezt nem vitatja senki.

Egy biztos, hogy a fluorid lenyelése veszélyes , ezt a fogorvosok sem vitatják, szerinted miért van az , hogy gyermekfogrémnek kizárólag fluoridmenteset ajánlanak az intelligensebbek? Bizony, a gyerekek eszik a fogrémet, még mindig érzem a számban, azt a sok finom lenyelt gabifogkrémnek az ízét .
Vajon a nyálkahártyán keresztül 40 év alatt mennyi szívódik fel folyamatosan ? Az Alzheimer kór egyik okozójaként tartják számon a fluoridot az aluminimum mellett, utána lehet olvasni.

Egy jó tanács kedves olvasóm. Szerencsére Magyarországon az ivóvíz fluoridozása kimaradt, nem volt itt olyan nagy biznisz, mondhatni megúsztuk, viszont a ma kapható ásványvízek zöme tartalmaz fluoridot !
Érdemes elolvasni az összetevőket, mielött megvesszük azt a vizet, a birtokomba jutott információ alapján én nem hinném hogy fluoridos víz választása annyira jó lenne, sőt, elárulom, fluoridos fogrémet sem használok.