Ez a téma mindig is foglalkoztatott. Vajon egy bérből élő átlagembernek mennyi pénz marad abból az öszegből, amit a cég rászán, és mennyit tart meg magának az állambácsi.



Számoljunk utána a dolgoknak. Számításaimhoz egy alsó-középkategóriás keresetet veszek, ez legyen 250 000 Ft bruttó .
Vannak akik ennél jóval többet, vannak akik ennél jóval kevesebbet keresnek, abban viszont mindenki egyetért, hogy ez még nem hogy családi ház megvásárlására, de fenntartására sem elég.

Szóval ezt a kersetet tekintve, ennek a bérnek a nettója, mindenféle egyéb juttatástól eltekintve, 143 250 Ft.(Egy 2006-os kalkulátorral számolva, azóta kevesebb)

Ezt a képletet mindenki ismeri ugyebár, viszont arról már nagyon kevés alkalkalmazott tud, hogy a cége utána még 40% adót a bruttó alapján befizet, nézzük ezeket tételesen.

Munkáltató által, bruttó jövedelem után fizetendő adók (2007):
21 % nyugdíj járulék,
8 % egészségbiztosítási járulék,
11 %-os egészségbiztosítási járulék két részre tagozódik, 7 % természetbeni és 4 % pénzbeli egészségbiztosítási járulékra.

Azaz szumma 40% járulék, ez 250 000 Ft bruttó bér esetén kerek 100 000 Ft + költséget jelent.

Összesítve, ha mi 140 000 Ft körüli nettót keresünk, akkor a cégünknek körülbelül 350 000 Ftba kerülünk.

Ez mind szép és jó, de itt nincs vége az adónak .

A Nettó bérből a szerencsétlen adózó még további 20% Általános forgalmi adót fizet, ami az esetek nagy részében rajta van a termékeken, persze vannak kisebb áfakulcsú termékek, de azokkal most nem számolok.
Kedvenc adóm, az autók regisztrációs adóján lévő ÁFA, vicces nem? Ugyanis az autó nettó árába a regisztrációs adót is beleszámolják, majd arra kell Áfát számolni, így a regisztrációs adóra is kell még 25% áfát fizetnünk.

RÖHEJES!

Visszakanyarodva a gondolatmenethez, szerencsétlen adózó a 144 000 Ft körüli nettó béréből 120 000 Ft valódi értéket tud vásárolni, és akkor még se vizitdíjat, se haláladót se hasonlókat nem számoltam.
Azaz a cég mondjuk nagylelkűen szán ránk 350 000 Ft -ot, amiből mindössze 120 000 Ft marad mire elkölthetjük, mi pedig szidjuk szerncsétlen munkaadót, hogy miért ad ilyen keveset.
Kérdéses még az, hogy a maradék havi 230 000 Ft-ból vajon megkapjuk-e a megfelelő szolgáltatást, vajon tényleg kapnak-e a rászorulók, épülnek-e az utak, minőségi-e az egészségügy, kapunk-e nyugdíjat és sorolhatnám...

Remélem a gondolatmenet érthető, de főképp elgondolkodtató.

Egy következő cikkemben leírom, hogy a vállalkozóknak milyen adóelőnyeik lehetnek alkalmazottakkal szemben, higgyék el érdekes lesz.

Ja és még valami, ez a cikk politikai helyzettől független, nem szeretnék politikai vitát nyitni a témából, én amúgy sem foglalok állást senki mellett, pusztán gondolataimat közvetítem.