Érdekes gondolatok jutottak minap eszembe.

Többször is tapasztaltam, hogy rengeteg ember van aki munkahelyi ebédelést kénytelen valamilyen alacarte étkezdében végezni.
Bizony ha normálisan megpakolja az ebédet, leves, savanyúság, második, üdítő st, 1000- 1500 Ft körüli összeg is kijön egy alkalomra.



Mi történik akkor, ha bizonyos kényelmi dolgokat elhagyunk , mint például üdítő, savanyúság, leves stb, netán olcsóbb ételt veszünk? Valójában semmi, mert ugyanúgy jollakunk, szomjunkat vízzel pedig mégtjobban oltjuk, azaz fogyasztásunk ezen része teljesen felesleges számunkra.
Elkezdtem számolni, mi történne, ha ezt a felesleges összeget mondjuk befektetnénk 20 éven át, ez körülbelül legyen napi 500 ft. Megdöbbentő számok jöttek ki!

Az egyszerűség kedvéért, számoljunk napi 500 Ft-al, kerekítsünk 30-napra, azaz havi 15 000 Ft-ra. (Elképzelhető hogy hétvégen olcsóbb megoldást találunk az étkezésre, de ez nem mindig igaz, mert tegyük fel néha étterembe megyünk, ezért merek havi 30 nappal számolni )
Egy közepes teljesítményű befektetéssel átlag évi 12% nettó kamat elérhető, és teljesen racionális. Ezzel az évi 180 000 Ft-os befektetéssel számolva, Dr Tóth András kalkulátorát használva 14.526.000 Ft összeg jön ki kamatokkal együtt 20 év alatt.
Ez megdöbbentő számomra, főleg az, hogy mindössze annyit csináltunk, hogy mondjuk ebédünket 1000 Ft helyett 500 ft-ból oldottuk meg minden nap. Szóval tényleg minimális összegekből jött ki, ráadásul ez vidéken egy igen komoly lakás ára, Budapesten egy 1,5 szobás lakás ára.

Azaz 20 év alatt egy lakás árát esszük meg pluszban, teljesen feleslegesen!

Na jó, mondhatnánk azt is, hogy akkor 20 év múlva nem fog ennyit érni az a bizonyos 14.526.000 Ft. Jogos a feltételezés, viszont mivel azt mondtuk, hogy az ebéd árának felét szánjuk rá a befektetésre, az az inflációval együtt fog emelkedni, mivel az ebédárak is infláció követőek. Tehát ez jelenértékben fog ennyit érni, ha követjük a képletet.A Számolás érdekessége az is, hogy mindössze 1 ember fogyasztását vizsgáltam.