Jó ha tudod, mielött ingatlant ajándékoznál gyermekednek, súlyos daókötelezettségek keletkeznek ilyenkor.

Jelenleg a Magyarországi kormány büntet, különböző illetékekkel, adókkal, ha bárki bármit birtokol. Ha netán ezt a vagyonodat tovább szeretnéd adni térítésmentesen, ajándékozási adót kell fizetned.



"
Illeték mértéke az I. csoport esetén

Az ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája esetén az illeték általános mértéke 18 millió forintig 11 %, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 18 %, a 35 millió forint feletti rész után 21 %.

Más elbírálás alá esik a lakástulajdon-szerzés, mert ebben az esetben 18 millió forintig 5 %-os, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 8 %-os, a 35 millió forint feletti rész után 12 %-os illetéket kell megfizetni. Az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik, azaz ők is ebbe a csoportba sorolandók .

Illeték mértéke a II. csoport esetén

Az ajándékozó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére alkotja a második csoportot. Nekik 18 millió forintig 15 %, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 21 %, a 35 millió forint feletti rész után 30 % illetékfizetési kötelezettségük keletkezik. A lakástulajdon-szerzés ennél a csoportnál is kedvezőbb elbírálás alá tartozik, mert 18 millió forintig 8 %-os, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 10 %-os, a 35 millió forint feletti rész után 16 %-os illetéket kell leróni .

Illeték mértéke a III. csoport esetén

Minden más megajándékozott terhére 18 millió forintig 21 %, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 30 %, a 35 millió forint feletti rész után 40 % az illeték. Lakástulajdon-szerzésnél 18 millió forintig 10 %-os, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 21 %-os, a 35 millió forint feletti rész után 30 %-os illetékfizetési kötelezettség keletkezik .

"

Ezek alapján még egy kiskapu maradt , amennyiben az ajándékozó kölcsönt ad, majd elengedi a tartozást. Ebben az esetben ha a tartozást elengedi nem keletkezett illeték kötelezettség.

MInd mostanáig....
A jelenlegi kormány tagjai hihetetlen módon értenek a kiskapuk foltozásához, ebből egyértelműen következik hogy ők használják azokat? Különben honnan ismernék?

Érdekes változás az illetéktörvényben, hogy kölcsön nyújtásából származó 10 ezer forintot nem meghaladó követelés elengedése mentes lesz az illetékfizetés alól. Ez megfordítva azonban azt jelenti, hogy a 10 ezernél nagyobb összegű követelés elengedése ajándékozási illeték kötelezettségét vonja maga után.

Kiskapu befoltozva.

Nem vagyok adószakértő, de egy kiskapu még eszembe jutott. 150 000 Ft alatti készpénz ajándékozás illetékmentes. És mi van akkor, ha ezt naponta csinálom? Azaz havi 4,5 millió forintig még ez mindig adómentes.

Ez a tipp is csak addig jó, amig ezt a blogot nem olvassák, és ezt is befoltozzák.

Annak ellenére, hogy a kölcsönadós kiskaput 2008-tól bezárták, van másik lehetőség is. Az ajándékozási illeték alól ugyanis vannak kivételek, amelyek után nem kell egy fillért sem fizetni. Az illetéktörvény felsorolja az ajándékozási illeték alól mentes dolgok körét , amelyekbe beletartozik a takarékbetét is. Vagyis abban az esetben, ha a család a szükséges pénzt takarékba teszi, majd a takarékbetétkönyvet adja át a gyerekeknek, akkor az után nem kell illetéket fizetni senkinek.

A takarékbetét mellett van egy harmadik lehetőség is, amivel megúszható az illetékfizetési kötelezettség. Mégpedig a közös bankszámla . Ha a szülők, és a fiatalok közös bankszámlát nyitnak, amihez mind a két fél hozzáfér, akkor ezen az úton is megoldható az önerőre szánt pénz átadása.

Ezen keresztül megoldható, hogy a szülők befizetik a bankszámlára a szükséges összeget, a csládtagopk pedig leveszik azt onnan. Ha folyamatos a forgalom a számlán, akkor még csak feltűnő sem lesz, hogy mindössze emiatt nyitották a felek a számlát.

Lakás ajándékozáshoz hasznos cikk:

http://www.penzcentrum.hu/cikk-1009542-1.html

Ez a téma mindig is foglalkoztatott. Vajon egy bérből élő átlagembernek mennyi pénz marad abból az öszegből, amit a cég rászán, és mennyit tart meg magának az állambácsi.



Számoljunk utána a dolgoknak. Számításaimhoz egy alsó-középkategóriás keresetet veszek, ez legyen 250 000 Ft bruttó .
Vannak akik ennél jóval többet, vannak akik ennél jóval kevesebbet keresnek, abban viszont mindenki egyetért, hogy ez még nem hogy családi ház megvásárlására, de fenntartására sem elég.

Szóval ezt a kersetet tekintve, ennek a bérnek a nettója, mindenféle egyéb juttatástól eltekintve, 143 250 Ft.(Egy 2006-os kalkulátorral számolva, azóta kevesebb)

Ezt a képletet mindenki ismeri ugyebár, viszont arról már nagyon kevés alkalkalmazott tud, hogy a cége utána még 40% adót a bruttó alapján befizet, nézzük ezeket tételesen.

Munkáltató által, bruttó jövedelem után fizetendő adók (2007):
21 % nyugdíj járulék,
8 % egészségbiztosítási járulék,
11 %-os egészségbiztosítási járulék két részre tagozódik, 7 % természetbeni és 4 % pénzbeli egészségbiztosítási járulékra.

Azaz szumma 40% járulék, ez 250 000 Ft bruttó bér esetén kerek 100 000 Ft + költséget jelent.

Összesítve, ha mi 140 000 Ft körüli nettót keresünk, akkor a cégünknek körülbelül 350 000 Ftba kerülünk.

Ez mind szép és jó, de itt nincs vége az adónak .

A Nettó bérből a szerencsétlen adózó még további 20% Általános forgalmi adót fizet, ami az esetek nagy részében rajta van a termékeken, persze vannak kisebb áfakulcsú termékek, de azokkal most nem számolok.
Kedvenc adóm, az autók regisztrációs adóján lévő ÁFA, vicces nem? Ugyanis az autó nettó árába a regisztrációs adót is beleszámolják, majd arra kell Áfát számolni, így a regisztrációs adóra is kell még 25% áfát fizetnünk.

RÖHEJES!

Visszakanyarodva a gondolatmenethez, szerencsétlen adózó a 144 000 Ft körüli nettó béréből 120 000 Ft valódi értéket tud vásárolni, és akkor még se vizitdíjat, se haláladót se hasonlókat nem számoltam.
Azaz a cég mondjuk nagylelkűen szán ránk 350 000 Ft -ot, amiből mindössze 120 000 Ft marad mire elkölthetjük, mi pedig szidjuk szerncsétlen munkaadót, hogy miért ad ilyen keveset.
Kérdéses még az, hogy a maradék havi 230 000 Ft-ból vajon megkapjuk-e a megfelelő szolgáltatást, vajon tényleg kapnak-e a rászorulók, épülnek-e az utak, minőségi-e az egészségügy, kapunk-e nyugdíjat és sorolhatnám...

Remélem a gondolatmenet érthető, de főképp elgondolkodtató.

Egy következő cikkemben leírom, hogy a vállalkozóknak milyen adóelőnyeik lehetnek alkalmazottakkal szemben, higgyék el érdekes lesz.

Ja és még valami, ez a cikk politikai helyzettől független, nem szeretnék politikai vitát nyitni a témából, én amúgy sem foglalok állást senki mellett, pusztán gondolataimat közvetítem.