Kicsit számolgattam, vajon vállalkozás esetén megér-e szimplán bérelni autót , pontosabban milyen feltételek mellet éri meg.

Egy olyan konstrukciót találtam ki, hogy ötvözöm a saját tulajdonú autó tulajdonságait, egy bérelt autó előnyeivel .
Autó bérlés hátránya mindig az, hogy jó hogy olcsóbb, de mi van akkor, ha azonnal el kell ugranom valahova.
Erre az esetre, a példa kedvéért egy kis fenntartasú , Suzuki Swiftet szemeltem ki. Így munkába járni, dugózni megmarad a Swift, kirándulásokhoz, céges rendezvényekhez, egyéb igényekhez meg bármilyen luxusautót bérelhetünk. Ez azoknak is előny, akik szeretik az autókat, és a változatosságot is.

Luxusautónak, példa kedvéért egy 2005-ös 5-ös BMW -ét szemeltem ki, melynek használt ára körülbelül 6millió Forint, átírási költségeket mondjuk ne számoljunk.


Mennyibe kerül egy ilyen autó fenntartása céges keretek között?

Egy ilyen járművet ugye lehet lízingelni, részletre venni, illetve készpénzre megvásárolni. Ezek közül legkisebb költséggel nyilván a készpénzes vásárlás kecsegtet, bár mégis, a befektetett összeg által nem megnyert kamattal számolnék.

Amilyen kiadási tételek várhatóak (becsült értékek, melyek közelítik a valóságot):

6 millió Ft éves kamata , melytől elesünk: 600 000 Ft
Legolcsóbb kötelező : 92412 FT
Legolcsóbb teljeskörű CASCO (10%, 137 000 Ft önrész): 419 220 Ft
Éves 1 db szervíz : 250 000 Ft
Cégautó adó : 633 780 Ft
Autó éves értékvesztés e: 500 000 Ft

Összesen éves fenntartás: 2 495 412



Nézzük egy 2000-es évjáratú, 500 000 Ft vételárú jó állapotú suzuki swift esetén mennyi pénzünk marad bérlésre.

6 millió Ft éves kamat a, melytől elesünk: 60 000 Ft
Legolcsóbb Swift lopás CASCO : 14 268 Ft
Legolcsóbb Kötelező: 46.872 Ft
Éves 1 db szervíz : 15 000 Ft
Cégautó adó : 90.540
Autó éves értékvesztés e: 50 000 Ft

Összesen éves fenntartás: 276 680

Megmaradt összeg, ha kisebb autót veszünk: 2 218 732

Akkor most nézzük meg, hány napig birtokolhatunk egy 5-ös BMW-t a megmaradt pénzből kötöttségek nélkül, sőt ha akarjuk bármikor másik luxusautót bérelhetünk, ha épp unalmas a vaj színű bőr.

Egy hétvégére, körülbelül 216 Euró egy ilyen jármű bérlése (forrás: sixt.hu), ebben az ÁFA is benne van, sőt házhoz hozzák, ami még nincsen benne, az a töbszöri bérlés után járó kedvezmények. Számoljunk visszaszámolva NAPI 23 000 Ft + áfás díjjal, ugye cégeknek nem kell az áfát kifizetni valamilyen úton-módon. (napi EUro árfolyam jelenleg 220 Ft)

Durva becsléssel, évi 96 napnyi bérlés jön ki az árkülönbözetből , ez körülbelül havi 8 nap, azaz mintha minden hétvégén bérelnénk egy ilyen autót. Jelentős megtakarítás körülbelül akkor jön ki, ha megelégszünk évi 70 napi luxusautó használattal, különben elgondolkodtató hogy megvásároljuk az adott luxusautót .


Előnyök, hátrányok, általam kitalált konstrukciónak:

Autó bérlés

Előnyök:
- évi 96 napnál kevesebb használat esetén olcsóbb
- tartalékban van egy kisebb autónk, ezért mindig tudunk utazni
- nem kell féltenünk a több milliós autót egyfolytában, a casco se fizet mindent
- tetszőleges típusú luxusautókat kipróbálhatok, nem kell mindig a megvett autóval mennem
- nem gond ha lerobbanok, kapok másik autót, a javítási költség sem engem terhel
- nem kell a névreírási költség/macera párost végigvinnem


Hátrányok:
- dugóban nem araszolhatok luxuskocsival olyan sokszor
- nem dicsekedhetek a haveroknak hogy nézd mit vettem
- nem birtoklom az autót
- néha kis autóval kell mennem, ha nem tervezett útról van szó


Autó tulajdonlás

Előnyök:
- dicsekedhetek vele
- évi minimum 96 napos használat esetén olcsóbb.
- bármikor mehetek vele


Hátrányok:
- valójában nincs kihasználva az esetek nagy részében, feltéve ha nem hosszútávú tárgyalásra járunk folyamatosan, ezért jóval drágább.
- Budapesten szimpla parkolókban 2-3 havonta meghúzzák (tapasztalat)
- sznobizmus első jele

Felhasznált források:

http://adozona.hu/kalkulator_cegauto.aspx

http://www.sixt.hu

http://www.netrisk.hu

Ahogy a Bon Bon nagyon jól megénekelte, valamiért az emberek hihetetlen sok felesleges dolgot vesznek. Ha nem is 3 elefántot lila erkéllyel, de rengeteg dolgot vesznek amit valójában csak a vásárlás öröme miatt vesznek.


Persze ez alól én sem vagyok kivétel, néha beleesek felesleges dolgokba, múltkor láttam a gazdaságosban egy nyomkodható valamit, ami nyomásra fura alakot vett fel és elszíneződött. Ennél azért lehet látványosabb felesleg-költekezésbe belemenni, mivel ez mindössze 150 Ft volt. Sokszor nem gondolunk bele, hogy valamit akár 10 szeres áron veszünk, vagy esetleg valamit megveszünk, amire igazából nincsen szükségünk.

Erre van egy elviekben jó módszer, hogy hogyan tudjuk eldönteni, tényleg szükségünk van-e arra a valamire.
Felteszünk magunknak néhány kérdést:

Biztosan szükségem van erre?
A megélhetésemhez ez feltétlen szükséges?
Boldogabb életem lesz tőle?
Csak a vásárlása okoz örömet, vagy holnap, esetleg fél év múlva is fogok örülni neki?

Sok igen válasz esetén tényleg érdemes megvenni azt a valamit.

Sajnos napi párszáz forintos túlköltekezés hosszú távon igen nagy összegre duzzadhat fel, mint ahogy azt már megírtam egy másik cikkemben , milyen öszeg gyűlik össze napi 500 Ft-ból.

Túlzottan magas áron történő vásárlás akkor jön létre, amikor az ember ilyeneket mond magának:
- megengedhetem magamnak mert megérdemlem,
- majd következő hónapban kevesebbet költök, de most ezt megveszem fogyasztói hitelre,
- nem is olyan magas az a THM,
- ez ma akciós, holnap drágább lesz, ezért megveszem ma.

Gondolom nem árulok el titkot, hogy a globalizáció növekedésével, a kínaiak elözönlésével egyre olcsóbbak lesznek a termékek árai, legalábbis inflációval számolva biztosan. Tehát az, hogy holnap olcsóbban kapom meg azt a valamit, az igen esélyes.

Az embereket kétféleképpen lehet motiválni, amit a marketingesek, kereskedők nagyon jól is alkalmaznak.

Az egyik módszer, amikor valami iránt vágyat ébresztenek , és az illető a valamainek a megszerzéséért hajlandó fizetni. Ilyen például egy sima autóreklám, ahol mondjuk azt ecsetelik, milyen tuti ez az autó.

A másik pedig az, amikor valaminek az elvesztésétől való félelem mel motiválnak. Erre példa egy olyan reklám, vagy akár direktmarketing fogás amikor például valamit akcióznak.
Nézzünk egy életből vett jól működő példát: bemegy emberünk egy autószalonba, bár nem engedheti meg magának az új autót, csak kacérkodik a gondolattal. A kereskedő nagyon készségesen beülteti egy fullextrás autóba, ecseteli az előnyeit (hátrányai is vannak, azokat nem emeli ki), majd elmondja az éppen aktuális havi akciót. (Érdekes, bármikor mentem autókereskedésbe, mindig akció volt.) Ad neki 800 000 Ft kedvezményt, mondjuk egy 3,5 milliós autón, ekkor emberünk elgondolkodik hogy ez hihetetlen nagy pénz, és most ekkora kedvezményt kap valakitől, ennyi pénzt még egyben sosem tartott a számláján. A kereskedő pedig mondja, hogy csak hó végéig tudom biztosítani az ajánlatot, utána elveszik a 800 000 Ft-os kedvezmény.
Azaz azt csinálta, hogy adott valamit, majd az elvesztésével motiválta emberünket a kereskedő.
Ez a fajta motiváció sokkal erősebb, mint ha valamire vágyat ébresztünk. Az emberek sokkal többet hajlandóak tenni például azért, hogy a már megszerzett 100 000 Ft-ot ne veszítsék el, azzal szemben mint ha dolgozni kellene 100 000 Ft-ért.

Szóval ha egy kicsit átgondoljuk a dolgokat, elolvasunk pár könyvet az üzletkötők eszközeiről, könnyen lehet hogy több pénz marad a zsebünkben.

Nyilván egyértelműen nehéz megállapítani, hogy melyik kerül kevesebbe, viszont azt ki tudjuk számolni, hogy hol van az az autó használati napszám egy évben, aminél kevesebb esetén jobban megéri autót bérelni.



Nézzünk egy egyszerű példát, egy kisebb értékű, 1 millió forintos autó értékét.


1 millió forintos autó készpénzre vásárlással.

Ilyen kis értékű autót kevés helyen lehet bérelni, de ahol találtam, mondjuk 3 napos időtartam felett körülbelül napi 6000 Ft-os bruttó összegért lehetett bérelni.

Nézzük meg, egy 1 millió forintos autó mennyibe kerül évente, kizárólag fenntartással kapcsolatos költségeket nézve.
Az egyszerűség kedvéért, vegyük úgy hogy készpénzre vettük ezt az autót.

Az évente felmerülő költségek körülbelül:

Lóerő adó, körülbelül 20 000 Ft
Kötelező biztosítás 20 000 Ft
Autó értékvesztése: 180 000 Ft
1 db szervíz egy évben: 30 000 Ft
Esetlegesen váratlan felmerülő javítási költség: 30 000 Ft(higyjék el még a legmegbízhatóbb autó esetén is van ilyen)
Teljes körű casco, mert ugye bérelt autó esetén ilyen is van, kb havi 4000 Ft, évi 48 000 Ft.
Ha az 1 millió Ft pénzünket nem autóba, hanem egyszerű banki kamatra raknánk be, kb 10% bruttó, azaz 8% nettó esetén 80 000 Ft.

Összesen: 408 000 Ft, azaz ennyibe kerül nekünk évente egy 1 millió forintos autó.

Ebből az összegből, kereken 68 napra tudunk bérelni egy autót, azaz egy hónapban 5,6 nap, kb heti másfél napra jön ki.

Azaz ha 1 hónapban 5 napnál kevesebbet használjuk az autónkat, akkor már érdemes bérelnünk autót, ha többet, akkor érdemes saját autót használni 1 millió forintos autó esetén.


2,5 millió forintos autó hitelre vásárolva.

Ilyen autó bérlése körülbelül 10 000 Ft bruttó/ nap


Lóerő adó, körülbelül 30 000 Ft
Kötelező biztosítás 40 000 Ft
Autó értékvesztése: 300 000 Ft
1 db szervíz egy évben: 60 000 Ft
Esetlegesen váratlan felmerülő javítási költség: 100 000 Ft
Teljes körű casco, mert ugye bérelt autó esetén ilyen is van, kb havi 10000 Ft, évi 120 000 Ft.
Mivel hitelre vásárolunk, számolnunk kell az önrész kamataival, ez legyen 20%, 500ezer Ft ennek évi kamata 40 000 Ft valamint számolnunk kell a hitel kamataival is, ami megint elsüllyedt költség.
Számolásokat végezve, 2 millió Ft 4 évre felvéve körülbelül 500 000 Ft -ot fizetünk vissza kamatként, ez 4-el osztva 125 000 Ft.

Összegezve: 815 000 Ft -ba kerül egy évben egy 2,5 millió Ft értékű autó körülbelül.

Ez azt jelenti, hogy körülbelül 81 napot használunk egy évben, vagy kevesebbet egy autót, akkor megéri inkább bérelnünk, amennyiben 2,5 milliós autóban hitelre gondolkodunk.
Körülbelül 6-7 nap átlagos autóhasználat egy hónapban, ami felett megéri az autó fenntartása.

Egy következő cikkemben utána számolok, hogy ezek a számok hogyan alakulnak egy vállalkozás esetén, adókkal stb, valószínüleg fény derül arra, hogy miért van ennyi cégautó.